Opció a szerződésben

opció a szerződésben

A biztosítéki vételi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése során felmerülő hitelezői kockázatok A bírói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy a vételi jog alapítása valamely követelés biztosítására nem ütközik jogszabályba, és nem feltétlenül minősül jogszabály megkerülésére kötött vagy színlelt szerződésnek.

opció a szerződésben

A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi eseti döntésében is kimondta, [1] hogy opció a szerződésben szerződés nemcsak a Polgári Törvénykönyvről szóló A bírói gyakorlat abból a szempontból is egységes képet mutat, hogy ingatlanok megterhelésére a vételi jogot a jelzálogjog mellett, azzal párhuzamosan is lehet alkalmazni. Több döntés is ebbe az irányba mutat, [2] míg ezzel szembefutó gyakorlattal nem találkoztunk.

  1. Мы заночуем на вершине и закончим путешествие утром.

A következőkben azt kívánjuk bemutatni a teljesség igénye nélkül, hogy valamely követelés biztosítása céljából létrehozott, ingatlant terhelő vételi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése során milyen jogi kockázatok merülnek fel a hitelező oldalán. A vételi jog bejegyzésének a vételi jogosultság keletkezését tanúsító, egyidejűleg a tulajdonos bejegyzési engedélyét is tartalmazó közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

A vételi jog az alapítására vonatkozó megállapodás megkötésével létrejön, harmadik személyekkel szemben azonban a vételi jogra kizárólag abban az esetben lehet hivatkozni, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Amennyiben tehát a vételi jog bejegyzése iránti kérelem benyújtását megelőzően — akár az opciós szerződés megkötése előtt, akár azt követően - az ingatlanokkal rendelkeztek, a vételi jog bejegyzésére, illetve gyakorlására nem, illetve csak az utólag bejegyzett terhek figyelembevételével kerülhet sor.

Mindez vonatkozik arra opció a szerződésben estre is, ha a vételi jog gyakorlására csak a nyitva álló időszak végén kerül sor, és a jogosult tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme csak az opciós időszak leteltét követően kerül benyújtásra földhivatalnak.

opció a szerződésben

Ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásbeli tulajdonos a vételi jog gyakorlásának ingatlan-nyilvántartásbeli bejelentéséig eladhatja az opció eredménytelen lejáratában bízó jóhiszemű harmadik személynek az ingatlanokat, meghiúsítva ezzel az opció a szerződésben biztosíték célzattal történő gyakorolhatóságát. Ezen célkitűzést figyelembe véve utalnunk kell opció a szerződésben, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vételi jog nem akadályozza az ingatlanok vonatkozásában további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését, [3] azaz a bejegyzett vételi jog az ingatlanok esetleges további megterhelésének, illetve opció a szerződésben ingatlanok értékesítésének nem akadálya.

Hogyan alapíthatok vételi jogot?

Az ingatlanok további értékesítésével, megterhelésével a vételi jog nem szűnik meg, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vételi jog mindenkivel szemben hatályos, aki az ingatlanokon a bejegyzését követően valamilyen jogot szerez. Ugyanígy jelezzük, hogy amennyiben az ingatlanok vonatkozásában elidegenítési és terhelési tilalom nincs bejegyezve, a vételi jog jogosultja nem tudja megakadályozni azt, hogy az ingatlanokat harmadik személy javára értékesítsék, és ezáltal a vételi jog biztosítéki jellege a fentiek szerint megszűnjön.

opció a szerződésben

Ugyanakkor elidegenítési és terhelési tilalmat kizárólag az ingatlanok elidegenítésekor lehet alapítani, [5] azaz jelen esetben egyidejű elidegenítési és terhelési opció a szerződésben alapítására nem kerülhet sor, mindez azonban jelentősen növeli az alapítandó vételi jog biztosítéki jellegével kapcsolatos jogi kockázatokat. Ugyanezen kockázat áll fenn abban az esetben is, ha a bejegyzett tulajdonossal szemben ugyan gyakorolták a vételi jogot, ezen körülmény földhivatali bejelentését megelőzően a bejegyzett tulajdonos azonban értékesítette az ingatlanokat, és ezen körülményt egyidejűleg bejelentik a földhivatalnak.

Navigációs menü

Ilyen esetben az eredeti tulajdonossal szemben megtett vételi nyilatkozat a vételi jogosult tulajdonjogának bejegyzésére nem alkalmas, az opciót a továbbiakban kizárólag a harmadik személlyel szemben van lehetőség ismét a fentiek szerint gyakorolni.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a vételi jognyilatkozatot, mint az adásvételi szerződést létrehozó nyilatkozatot ugyanígy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, mint opció a szerződésben vételi jogot alapító megállapodást is. A vételi nyilatkozat tulajdonossal szembeni hatályosulását az ingatlan-nyilvántartási eljárás során igazolni kell; a vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell pl. Az uralkodó álláspont szerint ez vételi jog gyakorlása esetén nem szükséges, ugyanis a jogváltozás bejegyzéséhez nem a tulajdonos bejegyzési engedélye, hanem az szükséges, hogy az opciós jogosult igazolja a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatának megtételét.

opció a szerződésben

Ugyanígy a kijelölt személy nem jogosult arra sem, hogy a vételi jog gyakorlására újabb harmadik személyt jelöljön ki. A vételi jog gyakorlására kijelölt személy tulajdonjogának bejegyzéséhez szükség van egyrészről az opciós jogosult kijelölő nyilatkozatának, másrészről a gyakorlásra kijelölt személy vételi nyilatkozatának — az Inytv. A vételi jogot bejegyző határozattal kapcsolatban lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa a fellebbezési jogáról lemondjon abban az esetben, amennyiben a tulajdonos a vételi jogot alapító magállapodás megkötésével egyidejűleg akként nyilatkozik, hogy a vételi jog bejegyzésével kapcsolatos fellebbezési jogáról lemond, és az erről szóló szabályszerű nyilatkozatot átadja az opciós jogosultnak.

Tartalomjegyzék

Az opciós jogosult tulajdonjogának bejegyzése tárgyában meghozott határozatot a korábbi tulajdonosnak is kézbesítik, a határozattal szemben tulajdonjogának törlésével kapcsolatban a korábbi tulajdonos fellebbezéssel élhet. A fellebbezés alapján meghozott másodfokú határozattal szemben a korábbi tulajdonos kezdeményezheti a határozat bírósági felülvizsgálatát is.

  • Indikátor a bináris opciókról
  • Mit jelent a vételi jog és mikor használjuk?
  • Szalóki Gergely
  • Opciók érintés nélküli érintés stratégia
  • Az opciót az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó jogorvoslati eljárásban — így az esetleges bírósági felülvizsgálat során is - a vételi jog, illetve a tulajdonjog bejegyezhetőségének alaki és tartalmi feltételeit és nem pedig a bejegyzés alapjául szolgáló megállapodások és nyilatkozatok anyagi érvényességét vizsgálják.

Amennyiben azonban a korábbi tulajdonos akár a vételi jogot létrehozó megállapodás, akár a vételi jog gyakorlásával létrejött adásvételi megállapodás érvényességével kapcsolatban kifogást támaszt, és ezen igényét bíróság előtt érvényesíti is, lehetősége van arra, hogy az opciós vélemények és megjegyzések a bináris opciókról szerinti tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás felfüggesztését kérje.

opció a szerződésben

A bírói gyakorlat szerint az opciós jogosult tulajdonszerzésének érvénytelenítése és az eredeti állapot helyreállítása iránti kereset magában foglalja az érvénytelen bejegyzés törlése iránt indított kereseti kérelmet.

Amellett, hogy az érvénytelen megállapodás jogkövetkezményei jellemzően kártérítés az általános szabályok és határidők mellett érvényesíthetőek, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő állapot rendezésére — azaz az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni viszonyok visszarendezésére — csak rövidebb az alábbiak szerint részletezett határidőn belül kerülhet sor.

Vételi és eladási jog Az új Ptk. Ennek kapcsán megemlítendő, hogy az új Ptk. Ez az új szabály véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a felek tartozás biztosítékaként a kötelezett tulajdonát képező vagyontárgyra opciós jogot kössenek ki. Új szerződéstípusként meghatározásra kerül a vételi jog párja, az eladási jog. A tőzsdei ügyletek kapcsán már korábban is ismert eladási opció alapján a jogosult fél arra szerez jogot, hogy a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhassa a szerződés kötelezettjének.

A törlési pert meg lehet indítani mind a vételi jogot alapító, mind az ingatlanok tulajdonjogát átruházó megállapodással kapcsolatban azonos feltételekkel. Jellemzően érvényességi aggályok a vételi nyilatkozat alapján létrejött megállapodással kapcsolatban merülhetnek fel, ezért a törlési per kockázatait ezen megállapodással kapcsolatban részletezzük azzal, hogy az alább részletezettek megfelelően irányadóak a vételi jogot alapító megállapodás érvényességével kapcsolatban támasztott opció a szerződésben érvényesítése opció a szerződésben is.

A törlési per megindítására jogosult az a személy, akinek a jogát az érvénytelen megállapodás alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból, azaz jogosult mind a korábbi tulajdonos, mind annak felszámolója.

opció a szerződésben

Meg kívánjuk jegyezni azonban, hogy a perindításra jogosultak köre nem feltétlenül azonos a megállapodás érvénytelenségével kapcsolatban általánosan perindításra jogosultak körével. A törlési per a közvetlen jogszerzővel szemben mindaddig megindítható, ameddig az érintett jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. Ilyen esetben a korábban tulajdonosként bejegyzett opciós jogosult, illetve a tőle jogot szerző személyek közötti jogviszonyt a lehetetlenülés szabályai szerint opció a szerződésben elbírálni, [25] azaz számolni lehet az opciós jogosult tulajdonjogában bízó későbbi jogszerzők esetleges kártérítési igényével is.

Ezen jogkövetkezmények azonban már nem érvényesíthetők azon személyekkel szemben, akik utóbb jogot szereztek az ingatlanokkal kapcsolatban.

Lehet, hogy érdekel